Tudástár

  1. viaWeb.hu
  2. Tudástár
  3. Tipptár
  4. Webáruházak jogi háttere
Verzió: 1.4
Készült: 2010. július 20.
Frissítve: 2017. május 18.
A dokumentumban szereplő információk tájékoztató jellegűek.
A felhasználását megelőzően kérje ki jogi képviselője, könyvelője szakvéleményét!
Jelen dokumentum kizárólag iránymutatásként szolgál,az esetleges pontatlanságokból adódó következményekért az Abaco.hu Kft. nem vállal felelősséget.

1. Általános szabályok

Az általános szabályokat az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény tartalmazza.

Az internetes kereskedelem a magyar jogi szabályozás szerint – általános jellemzőit tekintve – kereskedelmi tevékenységekkel azonos megítélés alá esik.
A tevékenység megkezdéséhez szükséges valamely gazdálkodási forma megléte (egyéni vállalkozás, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, stb..), továbbá a termékek, vagy szolgáltatások értékesítéshez szükséges tevékenységi kör(ök) bejelentése (2013. évi V. törvény).


2. Engedélyek, kötelezettségek

2.1. Bejelentési kötelezettség


A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2009 júniusában módosított és 2009. október 1-jétől hatályos 3. § (1) bekezdése szerint az, aki a Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak (kereskedő székhelye szerinti település jegyzőjénél, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél) bejelenteni.

Fontos jogszabályi változás, hogy 2008. március 31-től a csomagküldési kereskedés üzlethelyiség nélkül is folytatható kereskedelmi tevékenységnek minősül (2007. XCIV. törvény), így nem szükséges üzlethelyiséget fenntartania annak a vállalkozásnak, aki kizárólag az interneten keresztül értékesít, értelemszerűen nem kell beszerezni az üzlethelyiséghez/vevőszolgálati helyiséghez szükséges működési engedélyt sem. Fontos, hogy ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha a vásárlónak nem személyesen kell átvennie a megrendelt terméket.
 

2.2. Működési engedély

A vállalkozásnak (kereskedőnek) a kizárólag üzletben forgalmazható termék (üzletköteles termék) forgalmazása esetén a kizárólag üzletben forgalmazható termék forgalmazására szolgáló üzlet üzemeltetésére jogosító működési engedély iránti kérelmet az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnél kell benyújtania.

Amennyiben a vállalkozás az üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható terméket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti.

A kizárólag üzletben forgalmazható termékek körét a 210/2009.(IX.29.) Kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Pl.: dohánytermékek, állatgyógyászati készítmények, növényvédőszerek, stb.


Összefoglalva:

Ha nem szükséges működési engedély, akkor a webáruház létesítésének feltételei az alábbiak:
  • valamely gazdálkodási forma megléte
  • bejelentkezés a NAV-hoz, KSH-hoz, területileg illetékes önkormányzathoz, bankszámlanyitás
  • kereskedelmi tevékenység bejelentése a székhely szerinti jegyzőnél (illetékköteles)
  • termék/szolgáltatás értékesítéshez szükséges tevékenységi kör/körök megléte
  • „4791 - Csomagküldő, internetes kiskereskedelem” tevékenységi kör megléte
  • speciális termék esetén az értékesítéshez szükséges külön szakhatósági engedély megléte
  • munkavédelmi kötelezettségek
  • tűzvédelmi kötelezettségek – tűzvédelmi oktatás és (5 fő felett) tűzvédelmi szabályzat készítése

Ha szükséges működés engedély, akkor a webáruház létesítésének feltételei az alábbiakkal bővülnek:
Be kell nyújtani a működési kérelem nyomtatványt, melyhez csatolni kell:
  • vállalkozói igazolvány másolatát, vagy a gazdasági társaság cégkivonatát
  • üzlet használatát igazoló okiratot (bérleti szerződés és tulajdoni lap)
  • tevékenységtől függő szakhatósági hozzájárulást
  • tevékenység gyakorlásától függően, ha szükséges, szakképesítést igazoló okiratot

Vonatkozó jogszabályok:


3. Kötelezettségek

3.1. Tájékoztatási kötelezettségek

Számos jogszabály ró tájékoztatási terhet az internetes kereskedőkre, melyek egy része általános fogyasztóvédelmi jellegű, nagyobb része viszont kifejezetten a távol lévők közötti üzletre tekintettel lettek megfogalmazva.

A tájékoztatási kötelezettségek az alábbi tartalmi csoportokba sorolhatók:
  • vállalkozást (kereskedőt) bemutató adatok
  • szerződéses jogviszonnyal, forgalmazott termékkel kapcsolatos tájékoztatás
  • A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon közzétenni a szolgáltató részére a tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét, telephelyét, az elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét, esetünkben az alábbiak szerint:

    Tárhely szolgáltató: Abaco.hu Kft.
    Székhely: 2083 Solymár, Méhes u. 4.
    Email: hosting@abaco.hu
    Telefon: +36 20 62 101 62

3.1.1. Vállalkozást (kereskedőt) bemutató adatok

A szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan, könnyen hozzáférhető módon legalább a következő adatokat közzétenni:
  • a szolgáltató nevét,
  • a szolgáltató székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét,
  • ha nem természetes személy, akkor a képviselő személy neve
  • a szolgáltató elérhetőségére vonatkozó adatokat, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt elektronikus levelezési címét,
  • a nyilvántartásba bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezését, és a szolgáltató nyilvántartásba vételi számát,
  • ha a szolgáltató tevékenységének gyakorlása jogszabály alapján engedélyköteles, ezt a tényt az engedélyező hatóság megnevezésével és elérhetőségi adataival, valamint az engedély számával együtt,
  • ha a szolgáltató az általános forgalmi adó alanya, a szolgáltató adószámát;
  • a szabályozott szakmák gyakorlásának körében:
    • annak a szakmai érdek-képviseleti szervnek vagy kamarának a megnevezését, amelynek a szolgáltató tagja;
    • a természetes személy szolgáltató szakképzettségének, illetve szakmai, tudományos fokozatának, valamint annak az országnak a megjelölése, ahol ezt a szakképzettséget, illetve fokozatot megszerezte;
    • hivatkozást a szabályozott szakma gyakorlásának a szolgáltató letelepedési helye szerinti államban alkalmazandó szakmai szabályaira, és az azokhoz való hozzáférés módjára.

3.1.2. Szerződéses jogviszonnyal, termékkel kapcsolatos tájékoztatások

A vállalkozás a szerződés megkötése előtt kellő időben köteles a fogyasztót tájékoztatni:
  • a vállalkozás cégnevéről (nevéről) és címéről (székhelyéről, illetve lakóhelyéről) azonosításra alkalmas módon;
  • a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságairól;
  • a terméknek, illetve szolgáltatásnak az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is magában foglaló áráról, illetve díjáról, valamint az összes járulékos költségről, így különösen a fuvardíjról, szállítási vagy postaköltségről;
  • az elállás jogáról;
  • a fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételeiről;
  • a vállalkozás ajánlati kötöttségének idejéről;
  • a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor.
A vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan köteles eleget tenni.
A vállalkozás köteles a tájékoztatást írásban a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. Ha e kötelezettségének a szerződéskötést megelőzően nem tett eleget, ezt az írásbeli megerősítést a szerződés teljesítése során kellő időben, de legkésőbb a teljesítés időpontjában köteles a fogyasztó részére rendelkezésre bocsátani.

Az írásbeli megerősítésnek a fentieken túlmenően tartalmaznia kell:
  • az elállási jog gyakorlásának feltételeit, módját és következményeit;
  • a vállalkozás azon szervezeti egysége címét, ahol a fogyasztó panaszait érvényesítheti;
  • az esetleges jótállás feltételeit,
  • a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatásokat (alkatrészellátás, javítószolgálat);
  • a szerződés megszüntetésének lehetőségét, ha az határozatlan időre szól, vagy tartama az egy évet meghaladja.
A vállalkozás a fogyasztót a megrendelésének elküldését megelőzően köteles egyértelműen tájékoztatni:
  • azokról a technikai lépésekről, amelyeket a szerződés elektronikus úton való megkötéséhez meg kell tenni;
  • arról, hogy a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, a szolgáltató iktatja-e a szerződést, illetve, hogy az iktatott szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e;
  • az adatbeviteli hibáknak a szerződéses nyilatkozat elküldését megelőzően történő azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről;
  • a szerződéskötés lehetséges nyelveiről;
  • a vállalkozás mely adatkezelési célokból mely adatfajtákat kezel, adatkezelés idejéről, törlésének lehetőségéről.
A vállalkozás köteles megfelelő, hatékony és hozzáférhető technikai eszközökkel biztosítani, hogy a fogyasztó az adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását megrendelésének elektronikus úton való elküldése előtt el tudja végezni. Ilyen lehetőség hiányában az igénybe vevő megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak.

A vállalkozás köteles az igénybe vevő megrendelésének megérkezését a fogyasztó felé elektronikus úton haladéktalanul visszaigazolni. Amennyiben e visszaigazolás a fogyasztó megrendelésének elküldésétől számított, a szolgáltatás jellegétől függő elvárható határidőn belül, de legkésőbb 48 órán belül az igénybe vevőhöz nem érkezik meg, az igénybe vevő mentesül az ajánlati kötöttség vagy szerződéses kötelezettség alól.

A megrendelés és annak visszaigazolása akkor tekintendő a vállalkozáshoz, illetve a fogyasztóhoz megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik.
 

3.2. Általános Szerződési Feltételek

A tájékoztatókat és a teljes Általános Szerződési Feltételeket letölthetővé kell tenni.
 
Az Általános Szerződési Feltételeket az értékesítés polgári jogi feltételeinek meghatározásával kapcsolatos speciális szabályok szerint kell kialakítani
 

3.3. Teljesítés

Ha a felek a teljesítés időpontjában nem állapodtak meg, a vállalkozás a szolgáltatás rendelésének időpontjától, ennek hiányában a fogyasztó felszólításában meghatározott időpontban vagy időn belül, felszólítás hiányában legkésőbb a megrendelésnek a vállalkozáshoz való megérkezésétől számított harminc napon belül köteles a szerződés szerinti teljesítésre.
Ha a vállalkozás a szerződésben vállalt kötelezettségét azért nem teljesíti, mert a szerződésben meghatározott termék nem áll rendelkezésére, illetve a megrendelt szolgáltatást nem áll módjában nyújtani, köteles erről a fogyasztót haladéktalanul tájékoztatni, valamint a fogyasztó által fizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül visszatéríteni. E kötelezettség teljesítése a vállalkozást nem mentesíti szerződésszegése egyéb következményei alól.
Ha a vállalkozás a szerződésben meghatározott módon helyettesítő termékkel, illetve szolgáltatással teljesít, az elállási jog gyakorlása folytán a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségek a vállalkozást terhelik. A költségek viseléséről, valamint a megfelelően helyettesítő termékkel, illetve szolgáltatással történő teljesítésről a vállalkozás egyértelműen és pontosan köteles a fogyasztót tájékoztatni.
 

3.4. Fogyasztó elállási joga

A fogyasztó a szerződéstől a szerződés megkötésétől számított 14 napon belül indokolás nélkül elállhat.​
  • csomagküldés esetén az áru átvételétől kell számítani.
  • szolgáltatás esetén a határidőt a szerződéskötéstől kell számítani.
  • letöltéses szolgáltatások esetén ennek nincsen jelentősége, mert az elállási jogot e téren nem kell biztosítani.
A fogyasztó az elállási jogát
  • termék értékesítésére irányuló szerződés esetében a termék kézhezvételének napjától - ha eddig az időpontig nem kapta meg az írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított 14 nap elteltéig,
  • szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződéskötés napjától - ha eddig az időpontig nem kapta meg az írásbeli megerősítést, ennek kézhezvételétől számított 14 nap elteltéig

gyakorolhatja.

Írásban történő elállás esetén azt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt elküldi.
A vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget az elállásról való tudomásszerzést követő 14 napon belül visszatéríteni.
A fogyasztó viseli az elállási jog gyakorlása miatt a termék visszaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült költségeket. A fogyasztót ezenfelül egyéb költség nem terheli. A vállalkozás azonban követelheti a termék nem rendeltetésszerű használatából eredő kárának megtérítését.

A felek eltérő megállapodása hiányában a fogyasztó nem gyakorolhatja az elállási jogot:
  • szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte;
  • olyan termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ;
  • olyan termék értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza vagy gyorsan romlandó;
  • hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta;
  • hírlap, folyóirat és időszaki lap értékesítésére vonatkozó szerződés esetében;
  • szerencsejáték-szerződés esetében.

3.5. Adatvédelem

Az adatvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek nagyjából megegyeznek az elektronikus és nem elektronikus üzlet esetében.
Az elektronikus kereskedelmi törvény az adatvédelmi törvény általános elveit konkretizálva nevesít néhány szükségszerű adatkezelési célt és az ilyen adatkezelések korlátait.
 
Jelentős eltérés abban mutatkozik, hogy az elektronikus kiskereskedelemben a kereskedő kezelheti az ügyfél személyazonosító adatait illetve a szolgáltatás nyújtásához technikailag elengedhetetlenül szükséges adatait, de csak a szükséges mértékben és ideig (a teljesítéshez, számlázáshoz, teljesítés figyelemmel kíséréhez, stb...).
Adatkezelésnek számít az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, továbbítása.
 
Az Infotv. 20. § (1) bekezdése kimondja, hogy az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. Továbbá, hogy az érintettet az adatkezelés megkezdése előtt egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, arról, ha az érintett személyes adatait az adatkezelő hogyan kezeli, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is.
A törvény értelmében, ha az érintettek személyes tájékoztatása lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a tájékoztatás megtörténhet az alábbi információk nyilvánosságra hozatalával is:
  • az adatgyűjtés ténye,
  • az érintettek köre,
  • az adatgyűjtés célja,
  • az adatkezelés időtartama, az adatok megismerésére jogosult lehetséges adatkezelők személye,
  • az érintettek adatkezeléssel kapcsolatos jogainak és jogorvoslati lehetőségeinek ismertetése, valamint
  • ha az adatkezelés adatvédelmi nyilvántartásba vételének van helye, az adatkezelés nyilvántartási száma.
A fenti adatok nyilvánosságra hozatalát, azaz az érintettek tájékoztatását szolgálja az adatvédelmi tájékoztató. 

A webshop működtetése során figyelemmel kell lennünk az alábbi elvekre:
Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.
Ha az érintett cselekvőképtelensége folytán vagy más elháríthatatlan okból nem képes hozzájárulását megadni, akkor a saját vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges mértékben a hozzájárulás akadályainak fennállása alatt az érintett személyes adatai kezelhetőek.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét.
A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
Az Infotv. 14. §-a szerint az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél
a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.

Továbbá a 15.§ (1) bekezdés szerint az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad

  • az adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről,
  • az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről,
  • továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást.
Illetve, ha az adatkezelő az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 25 napon belül írásban vagy az érintett hozzájárulásával elektronikus úton közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait.

Az adatvédelmi incidens fogalmát az Infotv. 26. pontjában találjuk:  személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
Fontos megemlíteni, hogy önmagában a jogellenes adatkezelés (mindenféle eredmény, következmény nélkül) kimeríti az adatvédelmi incidens fogalmát. Erről beszélünk, amikor pl. egy weboldal nem készít és tesz közzé adatkezelési tájékoztatót, vagy nem jelentkezik be az adatvédelmi nyilvántartásba. 
Az adatkezelőnek több kötelezettsége is van az adatvédelmi incidenssel kapcsolatban:
Az érintett kérelmére tájékoztatást kell adnia (…) az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről.További kötelezettsége az adatkezelőnek az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartás vezetése.
A nyilvántartásnak (jegyzőkönyvnek) tartalmaznia kell az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens időpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. A nyilvántartást legalább 5 évig meg kell őrizni.


A személyes adatokat kezelő adatkezelő köteles e tevékenysége megkezdése előtt adatvédelmi nyilvántartásba vétel végett bejelenteni az adatkezelést.
A bejelentés, az erre rendszeresített nyomtatványon történik. A Hatóság 8 napon belül nyilvántartásba kell, hogy vegye az adatkezelést, és ki kell, hogy állítsa az adatvédelmi nyilvántartási számot, melyet szintén meg kell jeleníteni az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ha a Hatóság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet határidőben nem bírálja el, az adatkezelő az adatkezelést a kérelemben foglaltak szerint megkezdheti.
Fontos kiemelni, hogy nem vezet adatvédelmi nyilvántartást a Hatóság arról az adatkezelésről, amely az (…) ügyfélkapcsolatban álló személyek adataira vonatkozik. Azaz, ha a személyes adatok kezelése csak a webshop alapvető működésével kapcsolatos (pl. számlázás), akkor még nem kell bejelenteni az adatkezelést.
Ha azonban már hírlevelet is küldünk, vagy továbbítunk adatokat, esetleg nyereményjátékot szervezünk, be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba az adatkezelésünket.


Vonatkozó jogszabályok:

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól (továbbiakban: Fogy. Kr.)
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről

4. Környezetvédelmi kötelezettségek

Az elektronikus kereskedelmet végzőket is érintik a hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségek.
Ennek oka a küldemények csomagolása, és az elektronikus és elektromos eszközökkel kapcsolatos kereskedői vagy importőri kötelezettségek.
Csomagküldőként a termékdíj fizetési kötelezettség jellemzően a termék becsomagolásával keletkezik, amikor a postai, futárral- vagy személyesen történő szállításhoz csomagolják.
A kisvállalkozói kör számára vitán felül a legjobb megoldás az, ha a csomagolóanyagot kizárólag olyan nagykereskedőtől szerzi be, aki ún. koordináló szervezettel szerződést kötött és így mentesült a termékdíj fizetési kötelezettség alól, és vállalja, hogy ezt a tényt a csomagolóanyagot értékesítő számlán is feltüntetni.
A "számlán történő átvállalás" mentesíti a kisvállalkozást a nehézkes fizetési és bevallási kötelezettségek alól!

A környezetvédelmi termékdíj fizetése elektromos vagy elektronikus berendezések esetén jellemzően akkor fog felmerülni, ha az internetes kereskedő hozatja be külföldről a berendezést, és azt itthon forgalomba hozza. Ez esetben a kereskedő a környezetvédelmi kötelezettségek szempontjából "gyártónak" minősül.
A gyártói kötelezettségek a csomagoláshoz hasonlóak és szigorú előírások szabályozzák a terméken vagy annak csomagolásán feltűntetendő illetve a termékhez mellékelendő tájékoztatásokat. Továbbá kötelezettség, hogy biztosítékot kell adni, az előző évben importált berendezés tömege és egy szorzószám alapján.
Kisvállalkozói körben gyakorlatilag nincs lehetőség a kötelezettségek alóli mentesülésre.

Az értékesített berendezéssel "azonos használati célú és mennyiségű" használt berendezés ingyenes átvételének kötelezettsége alól mentesülnek az igazán kis alapterületű (25, illetve 35 m2 alatti) eladótérrel rendelkező kereskedők és az internetes kereskedők, ha nem tartanak fenn fizikai értékesítésre szolgáló eladóteret, csak ügyfélszolgálatot.

Vonatkozó jogszabályok:
2011. évi LXXXV. törvény a környezetvédelmi termékdíjról
343/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény végrehajtásáról

5. Illetékesség, joghatóság és alkalmazandó jog kikötése

A kereskedő határozhatja meg, hogy belföldi jogvita esetén a hozzá közel eső bírósághoz lehessen fordulni (alávetéses illetékesség kikötése) ez viszont írásban (elektronikus aláírással) kell elfogadni. Azonban az általános szerződési feltételek elfogadás általában nem így történik,  hanem polgári jogi értelemben nem írásban, hanem ráutaló magatartással, ami kizárja, hogy rendes bíróságon kívüli félhez forduljanak.
Az általános szerződési feltételekben célszerű a külföldi vásárlásokra is felkészülni, és kikötni hogy külföldi vásárló esetén is a magyar (anyagi) jog legyen az alkalmazandó jog.

Vonatkozó jogszabályok:
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról

Keresés a tudástárban

Témakörök

Ünnepi nyitva tartás és ügyelet

A viaWeb iroda 2016. december 17-től január 2-ig zárva tart.
Az ünnepek alatt az ügyfélszolgálat e-mail ügyeletet tart vészhelyzet esetére, a szerver üzemeltetésnél pedig éjjel-nappali ügyelet lesz.

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Részletes információ a sütikről.

Maradjunk kapcsolatban!X